A Rovásírás és annak főbb szabályai
Itt add meg az alcímet

Forrai Sándor betűsora //kézzel készítettem//  

Az itt bemutatott betűsort azokra való tekintettel készítettem, akiknek a látása nem olyan jó. Így jobban látják a rovásbetűket. Itt a fényképeket nem tudtam a rovásírás betűinek haladási irányának megfelelően megoldani, ezért balról-jobbra helyeztem el. De a rovásbetűk használata, továbbra is a hagyománykövető jobbról-balra.

Elkészült:  2018. Fergeteg havában


Friedrich Klára 2 évtizedes tanítási gyakorlat alapján azon a véleményen van, hogy a rovásírás oktatást akkor kell elkezdeni a kisgyermekeknél,  amikor a latin betűket a megfelelő szinten elsajátították. A tanárnő szerint ez az időszak a harmadik osztály: Tehát 9 éves kortól. 


Ősi szkíta írásunk (rovásírásunk) legfontosabb szabályai

1.

  • Legfontosabb, hogy ősi szkíta írásunk jobbról-balra haladó írás. Persze lehet            balról-jobbra is írni de ebben az esetben a betűket meg kell fordítani.  Ami viszont nem hagyománykövető. Friedrich Klára és Szakács Gábor könyvéből tudtam meg (Új rovásírás tankönyv és Szakköri ötlettár), hogy több balkezes gyermek mondta azt a rovásbetűkkel kapcsolatban, hogy ezt mennyivel könnyebb nekik használni. Ezt jómagam is alá tudom támasztani, hiszen én is balkezes vagyok. Azt meg még külön ki kellett tapasztalnom, hogy a latin betűvel írt szövegeim nem olyan szépek mint a jobbról-balra haladó rovásbetűkkel írt szövegeim. S hasonló a tapasztalatom akkor is, amikor a rovásbetűket megfordítva és balról-jobbra haladva használom. Ezért a magam tapasztalataiból ezt nem ajánlóm.  Persze ha valakinek a rovásbetűinknél a balról-jobbra haladó irány a könnyebb akkor nyugodtan alkalmazza azt. De a hagyománykövető a jobbról-balra haladó irány, mert a legtöbb rovásemlékünkben így látható.

           Hogy érzékeljük a különbséget íme egy példa rovásbetűinkkel balról-jobbra, illetve                         jobbról-balra történő használata esetén. A példát kézírással készítettem el.

A példa legyen: rovásírás szavunk.

 2.

  • A rovásbetűkkel írt szövegeket ugyanúgy szóközökkel választjuk el, mint a latin betűs írással írt szövegeket. Ugyanazokat a mondatvégi írásjeleket alkalmazzuk, annyi különbséggel, hogy a kérdőjelet, vesszőt és az idézőjelet megfordítjuk. 

   Íme ismét egy kézzel írott példa:       

3.

  • A rovásbetűknél a gondolatközlést nem hátráltatják kisbetűk,nagybetűk és ékezetek.  "Aki szükségesnek érzi, nagyobb betűmérettel kiemelheti a mondatok és a tulajdonnevek kezdőbetűit". // Idézet: Friedrich Klára rovásírás kutató nyomán //
Egy példa az idézettel kapcsolatban, szintén Friedrich Klára nyomán:

4. 

  • A rovásbetűknél az egyetlen nehézség okozója a K betű. Mert abból kettő van. 

Íme:

  • Magyar Adorján néprajz és rovásírás kutató szerint az egyik K a szó elejére kerül: ez a ún köz K, a másik a szó végére kerül: ez az ún vég K.  A fentebb bemutatott képen jól láthatóak.                                                                                                                                        Forrai Sándor rovásírás kutatónak az a véleménye, hogy a K használatát a mellettük lévő hangértékek határozzák meg. Tehát: AK és EK. Ezt a változatot szintén feltüntettem a fentebb közölt képen. Forrai Sándor elfogadta azt a véleményt, ha a négyszögletű EK rovásbetűt használjuk K-ként. "Ugyanis régen nemcsak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs...(e)k ennek a betűformája a négyszögletű rovás K". // Idézet: Friedrich Klára  nyomán//  Friedrich Klára tanárnő, rovásírás kutató megemlíti még, Fischer Károly Antal rovásírás kutatót akinek a K-val kapcsolatos véleménye ugyanaz mint Magyar Adorjáné.  A tanárnő ugyanakkor azt is közli velünk, hogy nem használja a szóvégi v. mély hangrendű AK-t. Mert mint említi a "rovásemlékeink nem igazolják a rá vonatkozó szabályokat."
Ezzel kapcsolatban Szakács Gáborral közösen írt könyvekben többet közöl:
  1. Kárpát-medencei birtoklevelünk a ROVÁSÍRÁS című könyv 61 oldal.
  2. Kőbe vésték, fába rótták című könyv 130 oldal.
  3. Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig című könyv 112 oldal.
  4. Ősök és Írások című könyv 140 oldal.

  • A tanárnőnek az a véleménye, hogy talán előkerül egy olyan rovásemlékünk amely majd tisztázza szerepét. 

5.

  • A rovásbetűk között nincsenek az alábbi betűk: W, Q, X, Y. Ez azért van így, mert drága magyar anyanyelvünkben sincsenek ilyen hangok.
Mivel nyelvünkben nincsenek meg a fent említett hangok ezért, rovásbetűink sem alkalmazzák. Ha leírunk olyan szavakat ahol ezen idegen betűk szerepelnek, akkor rovásbetűkkel úgy tudjuk leírni, ahogy ezen képen bemutattam. Friedrich Klára rovásírás kutató módszere alapján. 
Alább példákat is bemutatok. 

Íme itt vannak az említett kézírással készített példák. Bemutatom a latin betűs szavakat és a rovásbetűs megfelelőjét.

  • Mint ezek a példák is mutatják, láthatjuk azt, hogy rovásbetűink mennyire alkalmazkodnak nyelvünkhöz. Hiszen gondoljunk bele abba, hogyha leírjuk mondjuk Wass Albert nevét, a kiejtésben nem változik semmi, hiszen ugyanúgy ejtjük a nevét mintha egy V-vel és egy S-sel írnánk le. Az S hangunkra viszont megvan a megfelelő rovásbetű.  Ez a módszer amit ezen a képeken bemutatok, Friedrich Klára rovásírás kutató tanítási módszere szerint való. Szerintem ez a módszer egy nagyon jó megoldás és az ilyen idegenbetűs szavak lejegyzését megkönnyíti , ha rovásbetűinkkel írunk
  • Mert ha van egy W-s szavunk, akkor az egy V-t alkalmazzuk. 
  • Friedrich Klárának az a véleménye, hogy nyelvünket csak rovásbetűinkkel lehet megfelelően kifejezni és leírni. 
  • Ezért én azt mondom: Nyelvünknek és írásunknak nincs is szüksége semmilyen idegen hangokra/betűkre.
Ezen írásom után pedig, kötelességem megemlíteni azokat a személyeket, akiknek segítsége nélkül nem tudtam volna megszerezni azt a tudást amellyel ma rendelkezem.

Ezért köszönetet mondok:

  1. Kovácsné Szilvási Évának
  2. Forrai Sándornak
  3. Friedrich Klárának
  4. Szakács Gábornak
  5. Badiny Jós Ferencnek
  6. Molnár V. Józsefnek
  7. Szondi Miklósnak

S a többi azon személynek, akiknek a könyvei vagy az előadása által bölcsebb lettem és tudást szereztem. 


Terdik Tamás                                                                                                        Rovásíró

2017. Álom (December) hava