A Rovásbetűk és a Rovásszámok  főbb szabályai
Itt add meg az alcímet

Forrai Sándor betűsora //kézzel készítettem//  

Az itt bemutatott betűsort azokra való tekintettel készítettem, akiknek a látása nem olyan jó. Így jobban látják a rovásbetűket. Itt a fényképeket nem tudtam a rovásírás betűinek haladási irányának megfelelően megoldani, ezért balról-jobbra helyeztem el. De a rovásbetűk használata, továbbra is a hagyománykövető jobbról-balra.

Elkészült:  2018. Fergeteg havában


Friedrich Klára 2 évtizedes tanítási gyakorlat alapján azon a véleményen van, hogy a rovásírás oktatást akkor kell elkezdeni a kisgyermekeknél,  amikor a latin betűket a megfelelő szinten elsajátították. A tanárnő szerint ez az időszak a harmadik osztály: Tehát 9 éves kortól. 


Ősi szkíta írásunk (rovásírásunk) legfontosabb szabályai

1.

  • Legfontosabb, hogy ősi szkíta írásunk jobbról-balra haladó írás. Persze lehet            balról-jobbra is írni de ebben az esetben a betűket meg kell fordítani.  Ami viszont nem hagyománykövető. Friedrich Klára és Szakács Gábor könyvéből tudtam meg (Új rovásírás tankönyv és Szakköri ötlettár), hogy több balkezes gyermek mondta azt a rovásbetűkkel kapcsolatban, hogy ezt mennyivel könnyebb nekik használni. Ezt jómagam is alá tudom támasztani, hiszen én is balkezes vagyok. Azt meg még külön ki kellett tapasztalnom, hogy a latin betűvel írt szövegeim nem olyan szépek mint a jobbról-balra haladó rovásbetűkkel írt szövegeim. S hasonló a tapasztalatom akkor is, amikor a rovásbetűket megfordítva és balról-jobbra haladva használom. Ezért a magam tapasztalataiból ezt nem ajánlóm.  Persze ha valakinek a rovásbetűinknél a balról-jobbra haladó irány a könnyebb akkor nyugodtan alkalmazza azt. De a hagyománykövető a jobbról-balra haladó irány, mert a legtöbb rovásemlékünkben így látható.

           Hogy érzékeljük a különbséget íme egy példa rovásbetűinkkel balról-jobbra, illetve                         jobbról-balra történő használata esetén. A példát kézírással készítettem el.

A példa legyen: rovásírás szavunk.

 2.

  • A rovásbetűkkel írt szövegeket ugyanúgy szóközökkel választjuk el, mint a latin betűs írással írt szövegeket. Ugyanazokat a mondatvégi írásjeleket alkalmazzuk, annyi különbséggel, hogy a kérdőjelet, vesszőt és az idézőjelet megfordítjuk. 

   Íme ismét egy kézzel írott példa:       

3.

  • A rovásbetűknél a gondolatközlést nem hátráltatják kisbetűk,nagybetűk és ékezetek.  "Aki szükségesnek érzi, nagyobb betűmérettel kiemelheti a mondatok és a tulajdonnevek kezdőbetűit". // Idézet: Friedrich Klára rovásírás kutató nyomán //
Egy példa az idézettel kapcsolatban, szintén Friedrich Klára nyomán:

4. 

  • A rovásbetűknél az egyetlen nehézség okozója a K betű. Mert abból kettő van. 

Íme:

  • Magyar Adorján néprajz és rovásírás kutató szerint az egyik K a szó elejére kerül: ez a ún köz K, a másik a szó végére kerül: ez az ún vég K.  A fentebb bemutatott képen jól láthatóak.                                                                                                                                        Forrai Sándor rovásírás kutatónak az a véleménye, hogy a K használatát a mellettük lévő hangértékek határozzák meg. Tehát: AK és EK. Ezt a változatot szintén feltüntettem a fentebb közölt képen. Forrai Sándor elfogadta azt a véleményt, ha a négyszögletű EK rovásbetűt használjuk K-ként. "Ugyanis régen nemcsak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs...(e)k ennek a betűformája a négyszögletű rovás K". // Idézet: Friedrich Klára  nyomán//  Friedrich Klára tanárnő, rovásírás kutató megemlíti még, Fischer Károly Antal rovásírás kutatót akinek a K-val kapcsolatos véleménye ugyanaz mint Magyar Adorjáné.  A tanárnő ugyanakkor azt is közli velünk, hogy nem használja a szóvégi v. mély hangrendű AK-t. Mert mint említi a "rovásemlékeink nem igazolják a rá vonatkozó szabályokat."
Ezzel kapcsolatban Szakács Gáborral közösen írt könyvekben többet közöl:
  1. Kárpát-medencei birtoklevelünk a ROVÁSÍRÁS című könyv 61 oldal.
  2. Kőbe vésték, fába rótták című könyv 130 oldal.
  3. Tászok-tetőtől a bosnyák piramisokig című könyv 112 oldal.
  4. Ősök és Írások című könyv 140 oldal.

  • A tanárnőnek az a véleménye, hogy talán előkerül egy olyan rovásemlékünk amely majd tisztázza szerepét. 

5.

  • A rovásbetűk között nincsenek az alábbi betűk: W, Q, X, Y. Ez azért van így, mert drága magyar anyanyelvünkben sincsenek ilyen hangok.
Mivel nyelvünkben nincsenek meg a fent említett hangok ezért, rovásbetűink sem alkalmazzák. Ha leírunk olyan szavakat ahol ezen idegen betűk szerepelnek, akkor rovásbetűkkel úgy tudjuk leírni, ahogy ezen képen bemutattam. Friedrich Klára rovásírás kutató módszere alapján. 
Alább példákat is bemutatok. 

Íme itt vannak az említett kézírással készített példák. Bemutatom a latin betűs szavakat és a rovásbetűs megfelelőjét.

  • Mint ezek a példák is mutatják, láthatjuk azt, hogy rovásbetűink mennyire alkalmazkodnak nyelvünkhöz. Hiszen gondoljunk bele abba, hogyha leírjuk mondjuk Wass Albert nevét, a kiejtésben nem változik semmi, hiszen ugyanúgy ejtjük a nevét mintha egy V-vel és egy S-sel írnánk le. Az S hangunkra viszont megvan a megfelelő rovásbetű.  Ez a módszer amit ezen a képeken bemutatok, Friedrich Klára rovásírás kutató tanítási módszere szerint való. Szerintem ez a módszer egy nagyon jó megoldás és az ilyen idegenbetűs szavak lejegyzését megkönnyíti , ha rovásbetűinkkel írunk
  • Mert ha van egy W-s szavunk, akkor az egy V-t alkalmazzuk. 
  • Friedrich Klárának az a véleménye, hogy nyelvünket csak rovásbetűinkkel lehet megfelelően kifejezni és leírni. 
  • Ezért én azt mondom: Nyelvünknek és írásunknak nincs is szüksége semmilyen idegen hangokra/betűkre.
Ezen írásom után pedig, kötelességem megemlíteni azokat a személyeket, akiknek segítsége nélkül nem tudtam volna megszerezni azt a tudást amellyel ma rendelkezem.

Ezért köszönetet mondok:

  1. Kovácsné Szilvási Évának
  2. Forrai Sándornak
  3. Friedrich Klárának
  4. Szakács Gábornak
  5. Badiny Jós Ferencnek
  6. Molnár V. Józsefnek
  7. Szondi Miklósnak

S a többi azon személynek, akiknek a könyvei vagy az előadása által bölcsebb lettem és tudást szereztem. 


Terdik Tamás                                                                                                        Rovásíró

2017. Álom (December) hava


Rovásszámaink világa

Története és elsajátítása

A rovásszámaink rengeteg érdekességet rejtenek magukban. Története a régmúltba nyúlik vissza. Fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a Teremtő Egyetlen Isten ajándékba adta ezen csodálatos ősi jeleket szkíta őseinknek. Szkíta őseinktől pedig mi magyarok örököltük ezt a csodálatos kincset.                                                                                                                                    A rovásszámokat a betűkhöz hasonlóan jobbról balra kell írni. A magam tapasztalatából kiindulva mondom azt, hogy ugyanolyan könnyű megtanulni, mint a vele egy családba tartozó rovásbetűket. 

Magyar Adorjántól kiváló néprajzosunktól tudjuk, hogy a magyar rovásszámok és a későbbi római számok közös eredeten alapulnak. Ezzel kapcsolatban idézek Ős magyar rovásírás című könyvéből.

"A magyar SZÁMROVÁS  jegyei a római számjegyekre hasonlítanak, de hogy ez a részünkről  mégsem átvétel, hanem csupán közös eredeten alapszik, az alábbiakkal tehetjük kétségtelené: A rómaiak műveltségük nagyobb részét nem a görögöktől, hanem az etruszkoktól örökölték. A magyar számrovás pedig az etruszk számrovás jegyeivel sokkal inkább egyezik, mint a rómaiakéval." //Magyar Adorján//

S, nem véletlenül a római számokat hoztam példának ezzel kapcsolatban. Ugyanis a 21-ik századi emberek egy része azért ha nem is teljesen, de valamennyire ismeri a római számokat. Hiszen sok helyen és sokszor felbukkan a mindennapi életünkben. Ezek után saját rovásszámaink megismerése nem lesz teljesen ismeretlen. 

Ismerkedjünk is meg rovásszámaink gyakorlati elsajátításával.

Készítettem 2 táblázatot a rovásszámainkról.                                                                                        Íme:   

Az itt bemutatott táblázatokat úgy készítettem el, hogy a kedves érdeklődő megtudja érteni. Mint már az előbbiekben leírtam, a rovásszámokat ugyanúgy jobbról-balra írjuk mint a rovásbetűket. Ez az itt látható táblázatokban is jól látszik. Tulajdonképpen ha a kedves érdeklődő rögzíti az elméjében a rovásszámokat és megérti annak technikáját, utána már nem lesz nehéz dolga.          Például leírom a rovás 50-t, utána jobbról-balra haladva melléírom az 1-t, 2-t, 3-t, 4-t, 5-t és így tovább. Ugyanezt végrehajtom a 40-nél, és a 100-nél stb. De mint mondottam ha megjegyezzük rovásszámainkat, akkor már könnyen fog menni.

A továbbiakban majd bemutatok kettő példát, mely a 2000 és annál nagyobb számok lejegyzéséhez nyújt majd segítséget. A módszer egyszerű, hiszen józan paraszti ésszel is tökéletesen meglehet érteni. Ez a kiejtés szerinti írásmód. Melyet legjobb tudomásom szerint Friedrich Klára tanárnő,  rovásírás oktató/kutató alkalmazott napjainkban elsőként. Megkönnyítve az ez iránt érdeklődők dolgát. 

Hát nézzük azokat a bizonyos példákat. 

1. példa: 2558

2. példa: 18659

Ez rovásszámaink esetében a kiejtés szerinti írásmód gyakorlati megvalósítása.  Friedrich Klára tanárnő nagyon ügyesen alkalmazta ezt a lehetőséget, mellyel még a felcseperedő fiatal magyar nemzedéknek is kedvet adott ahhoz, hogy rovásszámainkat ügyesen megtanulják. S ez mellett még azt kell hozzá tennem, hogy nagyon egyszerű. Jómagam is ezt a módszert alkalmazom és így megkönnyíti a gyakorlati megvalósítást. 

Mielőtt tovább megyünk, nézzünk még példákat ezzel kapcsolatban. 

Ezeket a példákat azért mutattam be, hogy megismerjük ezeknek a számoknak a szépségét, s ráérezzünk a lényegére ennek az egész folyamatnak. 

A következőkben szeretném bemutatni azt is, hogy a 4 alapműveletet hogyan alkalmazzuk rovásszámainkkal. A módszert Friedrich Klára könyvéből //Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyv// tanultam meg. Módszere ez esetben az "orosz módszer". Ezt magyarázattal és példával is bemutatom majd. 

Kezdjük a szorzással és osztással. Mert ezek a 4 alapművelet közül a magasabb rendűek. 

Hogy kedves érdekelődő megértse ezt a módszert, Friedrich Klára tanárnő, rovásírás oktató/kutató tanítása alapján mutatom be. 

1. Szorzás: 26x13 //Friedrich Klára példája// 

Az "orosz módszer" lesz segítségünkre, mivel "számrendszerfüggetlen", a felezés-duplázás műveletei egyszerű összeadások, melyeket fejben tudunk elvégezni.                                  A felezésnél-duplázásnál használjuk az összeadás-kivonás szabályait! Nagyobb számokkal bizony sokáig el lehet bíbelődni, én ilyenkor az egyes soroknál a rész-számításokat külön végzem el, és csak az ellenőrzött részeredményeket írom be a táblázatba.                                                                                     //Friedrich Klára//

Most pedig következzen az osztás, szintén Friedrich Klára tanárnő, rovásírás oktató/kutató tanítása alapján.

2. Osztás: 2146/58 // Friedrich Klára példája//

 Tudunk osztani is az orosz módszer "megfordításával". Talán könnyebb átlátni a módszert először arab számokkal a bal oldali táblázatban. Az 1. oszlop: legfelülre beírom az osztót (58) és duplázom egymás alá addig, amíg az eredmény nagyobb nem lesz az osztandónál(3712). A 2.oszlop kitöltése: legalulra beírom az osztandót(2146). Megkeresem az 1. oszlopban az osztandóból még kivonható legnagyobb számot(1856), elvégzem a kivonást.  A maradékot(290) beírom a megfelelő sorba és a 3. oszlopban ebbe a sorba 1-est írok. Lépek tovább felfelé, keresem a 290-ből kivonható legnagyobb számot (232) és így tovább... amelyik sorban nem tudok kivonni, oda "-" jelet teszek. Végül a 4. oszlop kitöltése következik. legalulra "-" jelet írok, majd minden sorba az alatta lévő szám kétszeresét és hozzáadom a 3.sor 1-esét is, -ha van. A 4. oszlop legfelső száma az osztás eredménye, a 2. oszlop tetején találjuk az esetleges maradékot. Nekünk most is szerencsénk volt...;-)                                        // Friedrich Klára//

Az említett példa arab számokkal. 

Az említett példa rovásszámokkal. 

Most pedig következzen az összeadás és a kivonás, Friedrich Klára tanárnő, rovásírás oktató/kutató tanítása alapján.

3. Összeadás: 78+49 // Friedrich Klára példája//

4. Kivonás: 477-161 // Friedrich Klára példája// 

Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a 4. alapművelet során, Klári néni nem alkalmazta a kiejtés szerinti írásmódot, hanem a 477-nél, 4. db 100-as rovásjelet írt egymás mellé. Ez ne tévessze meg a kedves érdeklődőt, mert ezekben a példákban ez így szerepel. De hogy ha valaki mélybe hatóan megakarja ismerni rovásszámaink világát, akkor annak szeretettel ajánlom Friedrich Klárának ezzel kapcsolatos már oly sokszor említett könyvét: Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyv.  

A következőkben pár mondatban majd szeretnék kitérni Bárczy Zoltán ábécéjében található  500-as rovásszámra.  S a későbbiekben majd közzéteszek a rovásbotról is, egy-két gondolatot. 


Mint említettem az előbbiekben, pár mondatot írok az 500-as rovásszámról.

A legjobb tudásom szerint Bárczy Zoltán ábécéjében bukkant fel először. Ez az 1970-es években volt. //Friedrich Klára nyomán//

Jómagam nem igazán szoktam alkalmazni,  De aki szeretné használni ezt a rovásszámunkat, annak elkészítettem egy szép nagy rajzot róla. 

Íme: 

Amúgy ugyanaz a helyzet itt is mint az 50-esnél, hogy ha kettő 500-as rovásjelet letükrözés szerint lerajzolunk akkor kapjuk meg a nyolcágú csillagot vagyis a rovás 1000-t. Jómagam sokat használtam a rovásszámokat mire ezt a bonyolultnak tűnő, ámde nagyon könnyű logikát összeraktam. Remélem felkeltettem az ez iránt érdeklődők kíváncsiságát.   

A 4. alapműveletnek az adott példáit és az ezzel kapcsolatos ismereteket, Friedrich Klára-Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyvéből köszönettel átvettem.   

Az íráshoz tartozó rajzos képek, saját kézzel készítettek. 


Terdik Tamás Mihály                                                                                          Rovásíró   

2018. Napisten (Június) hava