Ősi Rovásírásunkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók

Rovásírásunk használata a számítógépen 

Ajánlóm a számítógépen is használható rovás betűkészletek használatát. Aki sikeresen feltelepíti a számítógépére, azok tudják használni azokat a rovás ábécéket amelyek az említett betűkészletben találhatóak. A program és a telepítési útmutató elérhető Szondi Miklós honlapján a Magyar Rovás honlapon. Azon belül az alábbi rovatban: https://www.magyarrovas.hu/?func=cikk&id=on-is-rohat-a-szamitogepen

Terdik Tamás                                                                                                                                  Rovásíró

2017. Álom (December) hava 

2019. Enyészet (November) hava

Forrai Sándor betűsora //kézzel készítettem//  

Az itt bemutatott betűsort azokra való tekintettel készítettem, akiknek a látása nem olyan jó. Így jobban látják a rovásbetűket. Itt a fényképeket nem tudtam a rovásírás betűinek haladási irányának megfelelően megoldani, ezért balról-jobbra helyeztem el. De a rovásbetűk használata, továbbra is a hagyománykövető jobbról-balra.

Elkészült:  2018. Fergeteg havában

Friedrich Klára 2 évtizedes tanítási gyakorlat alapján azon a véleményen van, hogy a rovásírás oktatást akkor kell elkezdeni a kisgyermekeknél,  amikor a latin betűket a megfelelő szinten elsajátították. A tanárnő szerint ez az időszak a harmadik osztály: Tehát 9 éves kortól. 

Ősi szkíta írásunk (rovásírásunk) legfontosabb szabályai

1.

• Legfontosabb, hogy ősi szkíta írásunk jobbról-balra haladó írás. Persze lehet            balról-jobbra is írni de ebben az esetben a betűket meg kell fordítani.  Ami viszont nem hagyománykövető. Friedrich Klára és Szakács Gábor könyvéből tudtam meg (Új rovásírás tankönyv és Szakköri ötlettár), hogy több balkezes gyermek mondta azt a rovásbetűkkel kapcsolatban, hogy ezt mennyivel könnyebb nekik használni. Ezt jómagam is alá tudom támasztani, hiszen én is balkezes vagyok. Azt meg még külön ki kellett tapasztalnom, hogy a latin betűvel írt szövegeim nem olyan szépek mint a jobbról-balra haladó rovásbetűkkel írt szövegeim. S hasonló a tapasztalatom akkor is, amikor a rovásbetűket megfordítva és balról-jobbra haladva használom. Ezért a magam tapasztalataiból ezt nem ajánlóm.  Persze ha valakinek a rovásbetűinknél a balról-jobbra haladó irány a könnyebb akkor nyugodtan alkalmazza azt. De a hagyománykövető a jobbról-balra haladó irány, mert a legtöbb rovásemlékünkben így látható.

           Hogy érzékeljük a különbséget íme egy példa rovásbetűinkkel balról-jobbra, illetve                         jobbról-balra történő használata esetén. A példát kézírással készítettem el.

A példa legyen: rovásírás szavunk.

 2.

• A rovásbetűkkel írt szövegeket ugyanúgy szóközökkel választjuk el, mint a latin betűs írással írt szövegeket. Ugyanazokat a mondatvégi írásjeleket alkalmazzuk, annyi különbséggel, hogy a kérdőjelet, vesszőt és az idézőjelet megfordítjuk. 
  

   Íme ismét egy kézzel írott példa:       

3.

• A rovásbetűknél a gondolatközlést nem hátráltatják kisbetűk,nagybetűk és ékezetek.  "Aki szükségesnek érzi, nagyobb betűmérettel kiemelheti a mondatok és a tulajdonnevek kezdőbetűit". // Idézet: Friedrich Klára rovásírás kutató nyomán //

4. 

• A rovásbetűknél az egyetlen nehézség okozója a K betű. Mert abból kettő van. 

Íme:

• Magyar Adorján néprajz és rovásírás kutató szerint az egyik K a szó elejére kerül: ez a ún köz K, a másik a szó végére kerül: ez az ún vég K.  A fentebb bemutatott képen jól láthatóak.                                                                                                                                        Forrai Sándor rovásírás kutatónak az a véleménye, hogy a K használatát a mellettük lévő hangértékek határozzák meg. Tehát: AK és EK. Ezt a változatot szintén feltüntettem a fentebb közölt képen. Forrai Sándor elfogadta azt a véleményt, ha a négyszögletű EK rovásbetűt használjuk K-ként. "Ugyanis régen nemcsak az (e)f, (e)l, (e)m, (e)n, (e)ny, (e)r, (e)s, (e)sz hangoknál ejtették elől az e-t, hanem mindegyik mássalhangzónknál. Tehát (e)b, (e)c, (e)cs...(e)k ennek a betűformája a négyszögletű rovás K". // Idézet: Friedrich Klára  nyomán//  Friedrich Klára tanárnő, rovásírás kutató megemlíti még, Fischer Károly Antal rovásírás kutatót akinek a K-val kapcsolatos véleménye ugyanaz mint Magyar Adorjáné.  A tanárnő ugyanakkor azt is közli velünk, hogy nem használja a szóvégi v. mély hangrendű AK-t. Mert mint említi a "rovásemlékeink nem igazolják a rá vonatkozó szabályokat."

5.

• A rovásbetűk között nincsenek az alábbi betűk: W, Q, X, Y. Ez azért van így, mert drága magyar anyanyelvünkben sincsenek ilyen hangok.

Íme itt vannak az említett kézírással készített példák. Bemutatom a latin betűs szavakat és a rovásbetűs megfelelőjét.

• Mint ezek a példák is mutatják, láthatjuk azt, hogy rovásbetűink mennyire alkalmazkodnak nyelvünkhöz. Hiszen gondoljunk bele abba, hogyha leírjuk mondjuk Wass Albert nevét, a kiejtésben nem változik semmi, hiszen ugyanúgy ejtjük a nevét mintha egy V-vel és egy S-sel írnánk le. Az S hangunkra viszont megvan a megfelelő rovásbetű.  Ez a módszer amit ezen a képeken bemutatok, Friedrich Klára rovásírás kutató tanítási módszere szerint való. Szerintem ez a módszer egy nagyon jó megoldás és az ilyen idegenbetűs szavak lejegyzését megkönnyíti , ha rovásbetűinkkel írunk
• Mert ha van egy W-s szavunk, akkor az egy V-t alkalmazzuk. 
• Friedrich Klárának az a véleménye, hogy nyelvünket csak rovásbetűinkkel lehet megfelelően kifejezni és leírni. 
• Ezért én azt mondom: Nyelvünknek és írásunknak nincs is szüksége semmilyen idegen hangokra/betűkre.

Rovásszámaink világa

Története és elsajátítása

A rovásszámaink rengeteg érdekességet rejtenek magukban. Története a régmúltba nyúlik vissza. Fejlettségét mi sem bizonyítja jobban, hogy a Teremtő Egyetlen Isten ajándékba adta ezen csodálatos ősi jeleket szkíta őseinknek. Szkíta őseinktől pedig mi magyarok örököltük ezt a csodálatos kincset.                                                                                                                                    A rovásszámokat a betűkhöz hasonlóan jobbról balra kell írni. A magam tapasztalatából kiindulva mondom azt, hogy ugyanolyan könnyű megtanulni, mint a vele egy családba tartozó rovásbetűket. 

Magyar Adorjántól kiváló néprajzosunktól tudjuk, hogy a magyar rovásszámok és a későbbi római számok közös eredeten alapulnak. Ezzel kapcsolatban idézek Ős magyar rovásírás című könyvéből.

"A magyar SZÁMROVÁS  jegyei a római számjegyekre hasonlítanak, de hogy ez a részünkről  mégsem átvétel, hanem csupán közös eredeten alapszik, az alábbiakkal tehetjük kétségtelené: A rómaiak műveltségük nagyobb részét nem a görögöktől, hanem az etruszkoktól örökölték. A magyar számrovás pedig az etruszk számrovás jegyeivel sokkal inkább egyezik, mint a rómaiakéval." //Magyar Adorján//

S, nem véletlenül a római számokat hoztam példának ezzel kapcsolatban. Ugyanis a 21-ik századi emberek egy része azért ha nem is teljesen, de valamennyire ismeri a római számokat. Hiszen sok helyen és sokszor felbukkan a mindennapi életünkben. Ezek után saját rovásszámaink megismerése nem lesz teljesen ismeretlen. 

Ismerkedjünk is meg rovásszámaink gyakorlati elsajátításával.

Készítettem 2 táblázatot a rovásszámainkról.                                                                                        Íme:   

Az itt bemutatott táblázatokat úgy készítettem el, hogy a kedves érdeklődő megtudja érteni. Mint már az előbbiekben leírtam, a rovásszámokat ugyanúgy jobbról-balra írjuk mint a rovásbetűket. Ez az itt látható táblázatokban is jól látszik. Tulajdonképpen ha a kedves érdeklődő rögzíti az elméjében a rovásszámokat és megérti annak technikáját, utána már nem lesz nehéz dolga.          Például leírom a rovás 50-t, utána jobbról-balra haladva melléírom az 1-t, 2-t, 3-t, 4-t, 5-t és így tovább. Ugyanezt végrehajtom a 40-nél, és a 100-nél stb. De mint mondottam ha megjegyezzük rovásszámainkat, akkor már könnyen fog menni.

A továbbiakban majd bemutatok kettő példát, mely a 2000 és annál nagyobb számok lejegyzéséhez nyújt majd segítséget. A módszer egyszerű, hiszen józan paraszti ésszel is tökéletesen meglehet érteni. Ez a kiejtés szerinti írásmód. Melyet legjobb tudomásom szerint Friedrich Klára tanárnő,  rovásírás oktató/kutató alkalmazott napjainkban elsőként. Megkönnyítve az ez iránt érdeklődők dolgát. 

Hát nézzük azokat a bizonyos példákat. 

1. példa: 2558

2. példa: 18659

Ez rovásszámaink esetében a kiejtés szerinti írásmód gyakorlati megvalósítása.  Friedrich Klára tanárnő nagyon ügyesen alkalmazta ezt a lehetőséget, mellyel még a felcseperedő fiatal magyar nemzedéknek is kedvet adott ahhoz, hogy rovásszámainkat ügyesen megtanulják. S ez mellett még azt kell hozzá tennem, hogy nagyon egyszerű. Jómagam is ezt a módszert alkalmazom és így megkönnyíti a gyakorlati megvalósítást. 

Mielőtt tovább megyünk, nézzünk még példákat ezzel kapcsolatban. 

Ezeket a példákat azért mutattam be, hogy megismerjük ezeknek a számoknak a szépségét, s ráérezzünk a lényegére ennek az egész folyamatnak. 

A következőkben szeretném bemutatni azt is, hogy a 4 alapműveletet hogyan alkalmazzuk rovásszámainkkal. A módszert Friedrich Klára könyvéből //Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyv// tanultam meg. A tanárnő Barta József mérnököt kérte meg, az alapműveletek kidolgozására.

Barta József módszere ez esetben az "orosz módszer". Ezt magyarázattal és példával is bemutatom majd. 

Kezdjük a szorzással és osztással. Mert ezek a 4 alapművelet közül a magasabb rendűek. 

Hogy kedves érdekelődő megértse ezt a módszert, Barta József tanítása alapján mutatom be. 

1. Szorzás: 26x13 //Barta József példája// 

Az "orosz módszer" lesz segítségünkre, mivel "számrendszerfüggetlen", a felezés-duplázás műveletei egyszerű összeadások, melyeket fejben tudunk elvégezni.                                  A felezésnél-duplázásnál használjuk az összeadás-kivonás szabályait! Nagyobb számokkal bizony sokáig el lehet bíbelődni, én ilyenkor az egyes soroknál a rész-számításokat külön végzem el, és csak az ellenőrzött részeredményeket írom be a táblázatba."                                                                                     // Barta József //

Most pedig következzen az osztás, szintén Barta József tanítása alapján.

2. Osztás: 2146/58 // Barta József példája//

 Tudunk osztani is az orosz módszer "megfordításával". Talán könnyebb átlátni a módszert először arab számokkal a bal oldali táblázatban. Az 1. oszlop: legfelülre beírom az osztót (58) és duplázom egymás alá addig, amíg az eredmény nagyobb nem lesz az osztandónál(3712). A 2.oszlop kitöltése: legalulra beírom az osztandót(2146). Megkeresem az 1. oszlopban az osztandóból még kivonható legnagyobb számot(1856), elvégzem a kivonást.  A maradékot(290) beírom a megfelelő sorba és a 3. oszlopban ebbe a sorba 1-est írok. Lépek tovább felfelé, keresem a 290-ből kivonható legnagyobb számot (232) és így tovább... amelyik sorban nem tudok kivonni, oda "-" jelet teszek. Végül a 4. oszlop kitöltése következik. legalulra "-" jelet írok, majd minden sorba az alatta lévő szám kétszeresét és hozzáadom a 3.sor 1-esét is, -ha van. A 4. oszlop legfelső száma az osztás eredménye, a 2. oszlop tetején találjuk az esetleges maradékot. Nekünk most is szerencsénk volt...;-)                                        // Barta József //

Az említett példa arab számokkal. 

Az említett példa rovásszámokkal. 

Most pedig következzen az összeadás és a kivonás, Barta József tanítása alapján.

3. Összeadás: 78+49 // Barta József példája//

4. Kivonás: 477-161 // Barta József példája// 

Annyit szeretnék még hozzátenni, hogy a 4. alapművelet során, Barta József nem alkalmazta a kiejtés szerinti írásmódot, hanem a 477-nél, 4. db 100-as rovásjelet írt egymás mellé. Ez ne tévessze meg a kedves érdeklődőt, mert ezekben a példákban ez így szerepel. De hogy ha valaki mélybe hatóan megakarja ismerni rovásszámaink világát, akkor annak szeretettel ajánlom Friedrich Klárának ezzel kapcsolatos már oly sokszor említett könyvét: Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyv.  

A következőkben pár mondatban majd szeretnék kitérni Bárczy Zoltán ábécéjében található  500-as rovásszámra.  S a későbbiekben majd közzéteszek a rovásbotról is, egy-két gondolatot. 

Mint említettem az előbbiekben, pár mondatot írok az 500-as rovásszámról.

A legjobb tudásom szerint Bárczy Zoltán ábécéjében bukkant fel először. Ez az 1970-es években volt. //Friedrich Klára nyomán//

Jómagam nem igazán szoktam alkalmazni,  De aki szeretné használni ezt a rovásszámunkat, annak elkészítettem egy szép nagy rajzot róla. 

Íme: 

Amúgy ugyanaz a helyzet itt is mint az 50-esnél, hogy ha kettő 500-as rovásjelet letükrözés szerint lerajzolunk akkor kapjuk meg a nyolcágú csillagot vagyis a rovás 1000-t. Jómagam sokat használtam a rovásszámokat mire ezt a bonyolultnak tűnő, ámde nagyon könnyű logikát összeraktam. Remélem felkeltettem az ez iránt érdeklődők kíváncsiságát.   

A 4. alapműveletnek az adott példáit és az ezzel kapcsolatos ismereteket, Friedrich Klára-Új Rovásírás Tankönyv és Szakköri Ötlettár című könyvéből köszönettel átvettem.   

Az íráshoz tartozó rajzos képek, saját kézzel készítettek. 

Terdik Tamás Mihály                                                                                          Rovásíró   

2018. Napisten (Június) hava