Rovás Ábécék
Itt add meg az alcímet

Nikolsburgi Ábécé 1483 előttről

Friedrich Klára tanárnő és rovásírás-kutató nyomán.

A Nikolsburgi ábécé rajza Kerepesi László nyomán. 

Az 1400-as évek végén járunk ekkor a magyar király Hunyadi Mátyás. Az ország ebben az időben minden szempontból virágzását éli gazdaság, kultúra stb.  Ebből a korból maradt ránk az a csodálatos rovásemlék amelyet ma Nikolsburgi Ábécéként ismerünk. Az oldal lapja 46 rovásjelet tartalmaz ebből 11 összerovás és a betűsor végén található az AMEN szavunk, természetesen rovásjelekkel.  A lapon a cím latinul van ez pedig a következő: " A székelyek betűi, melyeket fára véstek vagy róttak". Később a rovás ábécét tartalmazó pergamenlap az Országos Széchenyi Könyvtár tulajdonába került.

Vékony Gábor azt is felvetette hogy ez a kézírás még Janus Pannoniusé lehet. Sőt az sincs kizárva hogy az ő elveszett, kiselejtezett magyar nyelvtanának egyik oldala.

Ennek az ábécének a történeti ismertetését és a tartalmi részt Szondi Miklós Történelmünkhöz Bővebben Magyarul című könyvéből vettem át.


Rudimenta ábécéje

1. A giesseni másolat betűsora 

2. A hamburgi másolat betűsora 

Friedrich Klára rovásírás-kutatótól megtudjuk hogy Thelegdi János Rudimenta (1598) című könyvének betűsora csak másolatokban maradt fenn. A tanárnő nagyon aprólékos és nagy kutatómunka után közli ezt az eredményt. Melyet az alábbi könyvben közöl:  Friedrich Klára-Szakács Gábor Kárpát-medencei birtoklevelünk a ROVÁSÍRÁS című könyv.

Két másolatot itt közlök: melyet átvettem: Friedrich Klárának-Szakács Gábornak Kárpát-medencei birtoklevelünk a ROVÁSÍRÁS című könyvéből.


Kájoni János ábécéje és írásmutatványa {1673-ból}

Mielőtt kifejteném az ábécével kapcsolatos tudnivalókat, meg kell említenem a szerzőről Kájoni Jánosról pár mondatot.  Ehhez viszont segítséget kell használnom, mégpedig Forrai Sándor- A magyar rovásírás elsajátítása című könyvét. 

Idézet a könyvből: 

A rendkívül tehetséges és sokoldalú Kájoni János ferencesrendi szerzetes 1629-ben a Kolozs megyei Jegenyén született. A csíki konvent 1648-ban fogadja a ferencesek rendjébe. Egy év múlva már a csíksomlyói  ferencesek orgonistájaként nagy műveltségre tett szert. Szakértelemmel gyűjti a régi latin és magyar nyelvű egyházi és világi énekeket. Figyelmét a magyar rovásírás sem kerüli el. 

Kájoni Jánosnak ebben az ábécében is megjelenik hatalmas tehetsége. Magán az ábécén látszanak azok a nyomok, amelyek az alkotó tehetségét jellemzik. Ezalatt értem a szépen megformált kézírást akár latin, akár rovásbetűkkel. Forrai Tanár Úr az említett könyvében arra is megadja a választ, hogy Kájoni eme betűsora, rengeteg hasonlóságot mutat a székely rovásbot naptárral illetve a konstantinápolyi felirattal. Forrai Sanyi bácsi azt is felfedezte, hogy ezek közül a jelek közül néhány az egyiptomi hieroglifákban is előfordul.                                                                Kájoni János egy jellegzetesen szép összerovást is bemutat. Ez az összerovás NAP szavunkat jelöli.                                                                                                                                                          Forrai Sándor véleménye ezzel kapcsolatban:

      1. "Érdekes a nap szó rövidítése, mely egy erősen stilizált formában a megnagyított N rovásjelnek felső részébe beépíti egy erős bekanyarítással az A jelét, a P rovásjelre jellemző három vonással az N szárát átmetszi. "
      2. Kétszer is feltűnik ez az összerovás az írásmutatványban. "Az egyik a szókezdő, ezt a többi jeltől megkülönböztetve háromszorosra nagyítja fel, a másikat mint szóközi jelet már csak a sor alá lefelé nagyítja. " 

Az idézeteket/tudnivalókat: Forrai Sándor- A magyar rovásírás elsajátítása című könyvéből köszönettel átvettem.



A botnaptár ábécéje {1690 körül}

Ez a rovás ábécé "A botnaptár ábécéje" néven került be rovásemelékeink gyűjteményébe. S ez köszönhető egy Luigi Fernando Marsigli (1658-1730) nevű olasz úriembernek, aki térképész, hidrológus, botanikus, régész, hadmérnők, hadtörténész és tábornok is volt egyben. Marsigli az osztrák seregben szolgált, de tudósként felismerte magyar nemzetünk szellemi értékeit. Szenvedélyesen szerette Magyarországot és Erdélyt. A török kiűzése után megmentette a Corvinákat a nyugat-európai zsoldosoktól. 120 kötetes életműve és gyűjteménye Bolognában található. 

Az 54.kötetben találhatók a közel kétszáz szavas, árpádkori rovásos botnaptár lapmásolatai, amelyet 1690-ben kapott Erdélyben. A másolatokat így vezeti be: "Székelyföld régi Scita lakói nyelvének fára faragott gyűjteménye... " L.G.F Marsigli érdeme azért elévülhetetlen, mert a legterjedelmesebb rovásemlékünket mentette meg, amely alkalmas a rovásírás szabályainak visszafejtésére, kikövetkeztetésére, mivel mind a rövidítéses, mind a ligatúrás formát alkalmazta a valószínűleg táltospapból judeo-kereszténnyé válni kényszerült rovó, az eredeti, bótra rótt szöveg készítője.

A botnaptár ábécéjével és L.G.F Marsiglivel kapcsolatos adatokat/tudnivalókat, az idézet szöveget és az alábbi képet a botnaptár ábécéjéről, köszönettel átvettem: Friedrich Klárának-Szakács Gábornak Kárpát-medencei birtoklevelünk a ROVÁSÍRÁS című könyvéből.


Kapossy Sámuel betűsora {1700 körül}


Ismeretlen eredetű betűsor {1700 körül}


Bél Mátyás evangélikus püspök betűsora {1718-ból}

Dési Ferenc betűsora {1753-ból}


Dobai István betűsora {1753-ból}


                                   Révai Miklós ábécéi {1803-ból}                           Alphabetum Hunno-Scithicum Siculicum 


A Nagybányai Református Egyház anyakönyvéből való ábécé {1820}


Dr. Toldy László betűsora {1877-ből}


A Székelyudvarhelyi Református Tanítóképző évkönyvének betűsora {1929-ből}


Magyar Adorján betűsora {20.század}


Badiny Jós Ferenc betűsora jobb és bal irányba {20.század}


Forrai Sándor betűsora {1996}


A rovás ábécékről bemutatott képeket köszönettel átvettem az alábbi könyvekből:                           Friedrich Klára-Szakács Gábor: Kárpát-medencei birtoklevelünk, a ROVÁSÍRÁS; illetve Forrai Sándor: A magyar rovásírás elsajátítása; valamint Szondi Miklós: Történelmünk bővebben magyarul és Kerepesi László: A betűmátrix című könyvek. 

2017-es esztendő

Folyamatos feltöltés és szerkesztés alatt